Fél-improvizációs színházi előadás többek között arról, hogyan vásároljunk a zöldségesnél bitcoinnal

Manapság rengeteget hallani, olvasni a generációk együttélésének problémáiról. Talán túl sokat is… Tény, hogy soha nem változott ilyen sebességgel a minket körülvevő világ, soha nem élt egymás mellett ilyen sok, sokszor egészen más impulzusok mentén szocializálódott generáció, és ez néha bizony meglehetősen komoly konfliktusokat képes kialakítani.

A Kortársas társulata a Válótársas és a Munkatársas előadásokból is már jól ismert és megszokott felállásban, az improvizációs színészi játékot és a mediációs szakmaiságot felhasználva emeli fel a legjellemzőbb ellentéteket szülő helyzeteket megmutató görbe tükröt. Önkritikus mosollyal belenézve lehetőség nyílik észrevenni, hogy bizony a legtöbb esetben a másik generáció képviselője is ugyanúgy jót akar, ahogyan mi magunk, csak nem tanultuk meg megérteni egymást.

Előadásunkkal arra teszünk kísérletet, hogy megmutassuk, függetlenül attól, milyen betű vagy éppen név jelzi az általunk képviselt generációt, alapvetően olyan nagyon azért nem különbözünk egymástól, hiszen mégis mindannyian szimplán esendő emberek vagyunk. Mindannyian ugyanazt keressük, ugyanúgy tudunk szomorkodni, félni és természetesen ugyanolyan felszabadultan nevetni is saját magunkon és a hibáinkon.

És ha ezt kezdésnek legalább egy-egy színházi estén meg tudjuk tenni, akkor kiderülhet, hogy nem is áthidalhatatlan az a generációs szakadék.

Dramaturg: Deés Enikő
Szakértő: Bereczki Enikő generációkutató és tréner
Produkciós asszisztens: Panágl Márton
Rendező: Ötvös András